Újra együtt...

Ketten egymás mellett, férj és feleség.
Nem néznek egymásra, nem fogják egymás kezét. Pedig rég nem látták egymást.
Ily közel egymáshoz mint most nem voltak már több mint tíz éve talán.
Körülöttük virágkoszorú, mintha mennyegzőt ülnének, fénylőn csillog rézveret ruhájuk.
Mint az ikrek az anyaméhben, most kívülről egyformák, már mindketten tudják milyen az odaát.
Utolsó út barátok körében, versdalok életről-halálról, majd néma csend... a két réz-urna a helyére kerül.
Isten veletek!