Dátum: 2010. április 17. szombat, 16:00
Helyszín: Budapest, az Új Akropolisz Központja, VIII. Rigó u. 6-8.
Szimbólumok a varázsmesékben 2. rész
A meséket nem szabad szó szerint érteni. Ezt minden felnőtt jól tudja.
De azt már kevesebben, hogy miféle értelmezési lehetőségei vannak
egy-egy varázsmesének, és ezek közül melyeket érdemes alaposabban megismerni
és a mesejátékokba, mesemondásba beépíteni.
A varázsmesék javarésze beavatási, avatási történetként is megállja a helyét.
A mesekutatók többsége ebben egyetért. A magyar népmesék táltos avatási
szertartások leírásaként is ismeretesek: Fehérlófia, Mezőszárnyasi,
Vitéz János, Rózsa királyfi... A táltos ismeri az emberi lélek titkát,
az élet-halál kapuját... Az avatási rítusok, a lélek halálba tartó
útjáról szóló tanítások és a varázsmesék eseményei szoros rokonságot
mutatnak. Mi a jelentősége ennek? Ha ismerjük a részleteket, vajon
máshogy mondjuk el a gyerekembernek a mesét?
A mesék egyik legfőbb szimbóluma az Út. A hős hosszú és
rejtélyes utat jár be míg révbe ér. Bár előre tudjuk mi lesz a vége -
győzni fog és eléri célját - izgat bennünket az út maga is, sőt, a
legtöbbször kíváncsibbak vagyunk rá, mint a kurtán felvillantott célra.
Vajon miért? Miért érdekes az út, és nemcsak a cél? Mit keres a
gyermeki lélek, miközben a hőst követi útján át a másik világba, legyen
az a lenti vagy a fenti, és vissza... haza. Vajon melyik oldalon van az
ő igazi otthona? Miért kellett a halhatatlanságra vágyó királyfinak a
végső megszabadulás után még egyszer visszatérnie a halál birodalmába?
Vajon melyik mese jó, és melyiktől kell óvakodnunk? Sokféle
mesével találkozhatunk, és sokszor felüti fejét bennünk a
bizonytalanság. Mesekutatásunk legfőbb célja, hogy segítse
megválaszolni ezt az alapvető kérdést. Receptet nem adunk, de
szempontokat a választáshoz igen. Ahogy az ételek esetében is vannak
táplálók és mérgezők, a mesékkel kapcsolatban is ugyanez elmondható. Ha
nem is tart ott a mesekutatás ahol az élelmiszerek vizsgálata,
kirajzolódnak már egyértelmű ismérvek. Melyek ezek? Miről lehet már
bizonyossággal tudni, hogy jelentősen meghatározza a mese értékét?
Ebben az értékteremtésben vagy hitványodási folyamatban mekkora és
milyen szerepet kap a mesemondó? Mennyire számít hogy hogyan tálaljuk a
varázsmesét? El lehet-e rontani? Vagy a mese varázslatossága már
önmagában garancia?
Mi a varázsmesék legfontosabb üzenete? Egy ősi, mitikus tanítás
szerint van valami, amit egyetlen ember sem kerülhet el. Mi az? Mi vár
mindenkire az Út végén elkerülhetetlenül? A bölcsek tanításai szerint:
a boldogság. Vajon kik írták a varázsmeséket...?
A szemináriumon lehetőség nyílik a különböző tanulmányozási módok megismerésére és gyakorlására is.
A kurzus első előadása: Sárkányok és királylányok, 2010. április 10.
Előadó: Apáti János és az Új Akropolisz pedagógiai kutatócsoportja
Belépődíj: 600 Ft, diákoknak és munkanélkülieknek 500 Ft