Idézetek Fekete Istvántól
Fekete István (1900-1970)
Örökké! - mondta a kislány, azután csak nézték egymást, és nem gondoltak arra, (...) hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük hittel és hazudva, imádva és bemocskolva, és ennek a szónak nem ártott semmi, mert mindig újraszületik, mert az emberré lett embernek ez volt az első értelmes szava.
Nem értették a szerelmet, és nem gondolhattak arra, hogy azt az édesen tövises lelkiállapotot tulajdonképpen senki nem érti. Aki szerelmes, azért, mert szerelmes, aki pedig nem szerelmes, azért, mert nem szerelmes.
Hallgatom a szívem. Ha majd egyszer megáll és elszakad a
testemtől, az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a
szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot.