Még a kevésbé tehetős svédek körében is cikinek számít manapság ruhaneműt, meg mindenféle "praktikus" tárgyat ajándékozni. Így egyre többen lepik meg családtagjaikat, barátaikat valamilyen élmény lehetőségével. Így kerül a születésnapi csokor, torta, bor mellé, vagy a fenyőfa alá – díszes borítékban – színház- és koncertjegy, múzeumi belépő, utazási csekk, amelyet gyakran még egy „szívességbankóval” is megtoldanak.
Nocsak. Sokan vannak, akik még ma is megbecsülik és a mindennapi élet fontos részének tartják a filozófiát - már Otrantában is. Miért is ne, ha Seneca is megmondta már vagy kétezer éve, hogy "A filozófia cselekedni tanít és nem beszélni!". Nem az a furcsa, amiről az alábbi cikk szól, hanem hogy ez ma furcsaságnak számít (már és még). Szóval hadd jöjjön hát az újabb reneszánsz, és üdv az olasz úttörőknek Otrantában!!!
Messze van a jobb világ? Ki tudja. Állítólag kis szigetként kezd kiemelkedni minden földrész...
Úgy is hívják az ilyet, hogy "pozitív karma", avagy "win-win játék" amelyben mindenki csak győztes lehet :-)
Ha ideges vagy, számold meg hányszor rág a panda mielőtt nyelne:
A 105. életévét betöltő Dorrie Aber Noyek még születésnapján sem állt
meg, hanem kedvenc időtöltésének hódolt. Dorrie ugyanis már 38 éve
önkéntesként dolgozik a helyi kórházban, leveleket kézbesít.
Az idős hölgy még egyáltalán nem tervezi a visszavonulást, elmondása
szerint az önkéntesség mindig is nagyon fontos volt számára.
Dorrie sohasem vezetett, mindig mindenhova igyekezett gyalog eljutni.
Soha nem volt túlsúlyos, mindig odafigyelt, hogy mértékletesen egyen.
- Úgy érzem, minél többet szeretnék visszaadni, hiszen nagyon szerencsés ember vagyok.
Dorrie korábban sikeresen leküzdötte a vastagbél rákot. Két férje és hét testvére volt, akik már jobb létre szenderültek.
forrás: http://www.staff.u-szeged.hu/~csiszi/szem/tortenet/tukor.htm
Főiskolai előadások és hosszú értekezletek végén gyakran hangzik el a kérdés: "Van valakinek kérdése?" Akkor, amikor a hallgatóságot már úgyis elárasztották információval, és különben sincs több idő. Ilyenkor az embernek biztosan lenne egy-két kérdése. Például: "Mehetünk már végre?" vagy "Mi a fenére volt jó ez az egész értekezlet?" vagy "Hol lehet itt inni valamit?"
